Csendesedj el és hallgasd a zenét:
Köszöntök minden kedves olvasót, akiket egyben nagy tisztelettel és szeretettel invitálok eme sorok elolvasására. Aki nem ismerne, annak most bemutatkozom. Győri Imre Zoltán vagyok, a baráti körömben viszont általában Iminek hívnak. A péceli baptista gyülekezet tagja vagyok, bár jómagam Gyöngyösön lakom, s élem mindennapi életem.Eme írás azért született meg, mert egyik keresztény hittestvérem, Mátyás József felkért, hogy pár mondatban egy előszót írjak ahhoz az írássorozathoz, melyek az idén születhettek meg, Mátyás Józsi jóvoltából, Isten dicsőségére. Az írások, amelyek hitem szerint útmutatói lehetnek mindazok számára, akik elolvassák. Nos, kedves olvasóim, jelenlegi és majdani reménybeli keresztény hittestvéreim, akkor kezdem is a történetet, mely előzménye annak, hogy az Ösvény sorozat megszülethetett.
Az Úr 2009. esztendejét írtuk, amikor is értesítést küldött számomra egy péceli fiatal hölgy, Jurás Margit, hogy november 7.-ére úgynevezett 25 + szervez. Aki nem ismerné, hogy milyen rendezvény ez, elmondom egy mondatban. A felsőpetényiek által elkezdett, majd országos méretűvé váló rendezvény, ahol 25 év feletti, egyedülálló, párkapcsolatra, családra vágyó, keresztény fiatalok találkoznak, felekezettől függetlenül. Természetesen a 25 +-os rendezvényeken nemcsak szívünk választottját keresgethetjük isteni útmutatással, de alkalmas egyéb kapcsolatok, ismeretségek kiépítésére. Tehát Jurás Margit jelezte, szívesen lát ezen az alkalmon. Margitot én már évek óta látásból „ismertem”, de tavaly november 7.-e óta mondhatom csak, hogy ténylegesen ismerem őt, akiben egy nagyon határozott személyiséget ismertem meg.
El is érkezett november 7.-e, ahol ténylegesen sok embert ismertem meg. Együttlátó testvéremet, Mátyás Józsefet ekkor láttam először. Sajnos a nap hamar elszállt, viszont pár ismerőssel gazdagabbá váltam.
A 2009-es esztendő Óévének napját ismét- Margit jóvoltából-, Pécelen töltöttem. Ahol ismét felbukkant Józsi testvér, akivel hamar közös hangot találtam. Ekkor váltunk lelki bajtárssá, s hamar rájöttünk, hasonlóképpen szemléljük a világot. Istenhitről, jövőnkről, elképzeléseinkről beszélgettünk, s persze a nőkről, a helyes párválasztásról. S azt is megbeszéltük, hogy bizony a Világmindenség Istenére, Szerető Mennyei Urunkra kell bízni ezt a kérdést is, mert Ő tudja, hogy ki számunkra az a bizonyos nagy Ő. Addig viszont nekünk is formálódnunk kell, hogy mi is méltó társai lehessünk jövendőbeli aráinknak. Mert bizony, Isten formál addig minket, mint a fazekas a korsót, s mindig rámutat hibáinkra, gyengeségeinkre. Ehhez segítségül adhat Istenünk egy lelki testvért, akin keresztül Istenünk szól hozzánk, hogy erre meg arra figyeljünk oda életünkben. Számomra, ilyen isteni közvetítő Mátyás Józsi. Mellesleg sokat tanultam tőle, gondolom, ő is tőlem. Ezt tőle kell megkérdezni. Úgy hozta az isteni gondviselés, hogy 2010-ben Gyöngyösön is volt egy 25 +, amihez némi köze szerény személyemnek is volt. Mindenható Istenünknek hála ez a nyár derekán meg is történt. Eme 25+-ért is külön köszönet Istenünknek, s természetesen Margitnak, aki erőt és fáradtságot nem kímélve összehozta eme alkalmat. S a gyöngyösi alkalom kellett ahhoz, hogy az Ösvény című írás megszülethetett. Eme írás egyenesen az Égből jött, s a penna, a toll, aki leírta, Mátyás Józsi volt. A történet egy indián és egy fehér ember barátságáról szól, akik mint bajtársak, segítik egymást, kitaposva a másik előtt az ösvényt. Számunkra Jézus, mint legnagyobb bajtárs, tapossa ki az ösvényt. Ezúton is ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el, nem egyszer, hanem többször, mert igen tanulságos. Most írhatnám, hogy ennyi a történet, de nem, mert az Élet utat tört magának, ugyanis a történetet az élet tovább írta. Ezt, a Józsi által megírt ösvény című írást odaadtam egy volt osztálytársamnak, Csabinak, aki igencsak rossz életet élt az elmúlt 15 esztendőben, mert súlyos csapás érte őt. Amikor elolvasta, eleredtek a könnyei, s Istennek hála szép lassan visszatér oda, ahonnan elindult az isteni ösvényre. Csabi azelőtt templomba járó volt, s most ismét keresi Isten házát. A modern tékozló fiú ő, akinek ezen az Ösvény című írás nyitotta fel a szemét, pontosabban, az írás, amin keresztül Isten szólt hozzá.
Ha részletesen kíváncsiak vagytok a történetre kedves olvasóim, úgy olvassátok el az Ösvény 2. részét, amely „A kőszívű ember” alcímmel lett ellátva. S még valami! Valami égi ragyogás kezd formálódni lelkünkben Isten, mert pl. Józsi megírta az Ösvény 3. részét, mely a „Hazatérés” alcímet kapta. Hogy ebbe mi is foglaltatik?! Kíváncsi vagytok rá jelenlegi és reménybeli keresztény hittestvéreim?!
Nosza, olvassátok el az 1 és 2 részt, hogy mielőbb a 3.-at is elolvashassátok.
Megköszönöm hát Istennek azt, hogy szól hozzánk, s nem mond le rólunk, s vezet minket a helyes ösvényen, s ha ezen haladunk, akkor hiszem és tudom, hogy Istenünk megadja számunkra szívünk kéréseit. (Megfelelő házastárs, család, gyerekek, megfelelő munkahely, otthon stb.) S Minden jelenlegi és jövőbeni ajándékért Istennek legyen hála! Úgy legyen! Ámen!
Az Úr 2010. esztendejének Magvető havának (Október) 22. napján írta.: Győri Imre Zoltán.
El is érkezett november 7.-e, ahol ténylegesen sok embert ismertem meg. Együttlátó testvéremet, Mátyás Józsefet ekkor láttam először. Sajnos a nap hamar elszállt, viszont pár ismerőssel gazdagabbá váltam.
A 2009-es esztendő Óévének napját ismét- Margit jóvoltából-, Pécelen töltöttem. Ahol ismét felbukkant Józsi testvér, akivel hamar közös hangot találtam. Ekkor váltunk lelki bajtárssá, s hamar rájöttünk, hasonlóképpen szemléljük a világot. Istenhitről, jövőnkről, elképzeléseinkről beszélgettünk, s persze a nőkről, a helyes párválasztásról. S azt is megbeszéltük, hogy bizony a Világmindenség Istenére, Szerető Mennyei Urunkra kell bízni ezt a kérdést is, mert Ő tudja, hogy ki számunkra az a bizonyos nagy Ő. Addig viszont nekünk is formálódnunk kell, hogy mi is méltó társai lehessünk jövendőbeli aráinknak. Mert bizony, Isten formál addig minket, mint a fazekas a korsót, s mindig rámutat hibáinkra, gyengeségeinkre. Ehhez segítségül adhat Istenünk egy lelki testvért, akin keresztül Istenünk szól hozzánk, hogy erre meg arra figyeljünk oda életünkben. Számomra, ilyen isteni közvetítő Mátyás Józsi. Mellesleg sokat tanultam tőle, gondolom, ő is tőlem. Ezt tőle kell megkérdezni. Úgy hozta az isteni gondviselés, hogy 2010-ben Gyöngyösön is volt egy 25 +, amihez némi köze szerény személyemnek is volt. Mindenható Istenünknek hála ez a nyár derekán meg is történt. Eme 25+-ért is külön köszönet Istenünknek, s természetesen Margitnak, aki erőt és fáradtságot nem kímélve összehozta eme alkalmat. S a gyöngyösi alkalom kellett ahhoz, hogy az Ösvény című írás megszülethetett. Eme írás egyenesen az Égből jött, s a penna, a toll, aki leírta, Mátyás Józsi volt. A történet egy indián és egy fehér ember barátságáról szól, akik mint bajtársak, segítik egymást, kitaposva a másik előtt az ösvényt. Számunkra Jézus, mint legnagyobb bajtárs, tapossa ki az ösvényt. Ezúton is ajánlom mindenkinek, hogy olvassa el, nem egyszer, hanem többször, mert igen tanulságos. Most írhatnám, hogy ennyi a történet, de nem, mert az Élet utat tört magának, ugyanis a történetet az élet tovább írta. Ezt, a Józsi által megírt ösvény című írást odaadtam egy volt osztálytársamnak, Csabinak, aki igencsak rossz életet élt az elmúlt 15 esztendőben, mert súlyos csapás érte őt. Amikor elolvasta, eleredtek a könnyei, s Istennek hála szép lassan visszatér oda, ahonnan elindult az isteni ösvényre. Csabi azelőtt templomba járó volt, s most ismét keresi Isten házát. A modern tékozló fiú ő, akinek ezen az Ösvény című írás nyitotta fel a szemét, pontosabban, az írás, amin keresztül Isten szólt hozzá.
Ha részletesen kíváncsiak vagytok a történetre kedves olvasóim, úgy olvassátok el az Ösvény 2. részét, amely „A kőszívű ember” alcímmel lett ellátva. S még valami! Valami égi ragyogás kezd formálódni lelkünkben Isten, mert pl. Józsi megírta az Ösvény 3. részét, mely a „Hazatérés” alcímet kapta. Hogy ebbe mi is foglaltatik?! Kíváncsi vagytok rá jelenlegi és reménybeli keresztény hittestvéreim?!
Nosza, olvassátok el az 1 és 2 részt, hogy mielőbb a 3.-at is elolvashassátok.
Megköszönöm hát Istennek azt, hogy szól hozzánk, s nem mond le rólunk, s vezet minket a helyes ösvényen, s ha ezen haladunk, akkor hiszem és tudom, hogy Istenünk megadja számunkra szívünk kéréseit. (Megfelelő házastárs, család, gyerekek, megfelelő munkahely, otthon stb.) S Minden jelenlegi és jövőbeni ajándékért Istennek legyen hála! Úgy legyen! Ámen!
Az Úr 2010. esztendejének Magvető havának (Október) 22. napján írta.: Győri Imre Zoltán.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése