4. Rövidtáv, középtáv, hosszútáv

Bármilyen emberi viszonyt, kapcsolatot és történést, de akár az üzleti gondolkodást is jellemezhetjük rövidtávúnak, középtávúnak és hosszútávúnak. Az ideális állapot az, amikor mindkét - vagy ennél több - fél ugyanúgy gondolkodik, ha ebből a perspektívából nézzük a kérdést. Hogy jön ez a boldogság megleléséhez szükséges életmódváltáshoz?

Nagyon sokan közülünk mindenben csak rövidtávon gondolkodnak. Akkor is, amikor tudják, hogy a másik fél nem így tesz. Rosszabb esetben ennek komoly következményei lehetnek, mert egyrészről könnyen okozhatnak sérülést a másikban, másrészről minden előbb-utóbb - problémahegyek formájában - visszaüt. Aki ezt a gondolkodást megszokja, nehezen tud belőle váltani. Jómagam szeretek közép- és hosszútávban gondolkodni, de a mindennapjaimban soha nem tervezek meg előre semmit.

Érdemes tisztázni a középtáv fogalmát, mert ez homályosnak tűnhet. Ha két ember kapcsolatba kerül egymással - eltekintve a mindkét fél által deklarált rövidtávú együttműködéstől - és szimpátia alakul ki közöttük, ideális esetben mindketten hosszútávban gondolkodnak. A középtáv is valójában hosszútávnak értendő, de egy viszony kezdetén ez még csak vélelmezhető. Ezt a kapcsolatok elején kialakuló hosszútávú vélelmet nevezem én középtávnak.

Véleményem szerint a rövidtávú gondolkodás lényege, hogy gazdája azonnal vár magának nagy (anyagi, vagy bármilyen más) hasznot. Ez pedig a mai világban ritkán őszinte. Az azonnali nagy haszonért pedig sokan (sok)mindenre képesek. A probléma ezzel az, ha valaki csak rövidtávon gondolkodik, akkor figyelme nem terjed ki sem a másikra, sem az az után történő eseményekre, és egy idő után ez komoly következményekkel járhat. Amiről beszélek, arról az élet minden területén találunk példát, kezdve egy párkapcsolattól akár a nagypolitikáig.

Aki hosszútávon gondolkodik és úgy is cselekszik, az a becsület útján jár. A becsület jellemzője egyfajta nyugalom, mert sem kifelé, sem befelé nem kell állandó küzdelmet folytatni. Időleges küzdelemmel sajnos jár, személyes tapasztalatom, hogy a nyílt, őszinte véleményt kevesen tolerálják, ha az nincs szimbiózisban azzal, amit a másik hallani akar. Ilyenkor a legkülönfélébb reakciókra lehet számítani. Aki nyílt gondolkodású, soha nem sértődik meg őszinte véleményen, még ha az negatív is. Személy szerint én szeretem a szemembe hallani az ilyen véleményeket, mert minden ilyesmi visszajelzés, és majd eldöntöm, hogy igaznak érzem-e vagy sem, de mindenféleképp gondolkodom rajta. Ha az ilyen visszajelzéseket szankcionálom, akkor nem érkeznek, illetve csak olyanok, amiknek sok hasznát nem veszem. Maximum a májam hízik tőle, ami rakéta a fenekem alá a tévút felé.

A reakciókból egyébként nagyon jól lehet olvasni is. Könnyebben kiderül a másik jelleme, így könnyebben eldönthetjük, milyen távon érdemes a másikra építeni. Az "ami a szívemen, az a számon" típust tisztelem még akkor is, ha nem tolerálja a negatív véleményt, mert őszinte és azt nyíltan meri is vállalni. Akkor is, ha harc lesz belőle, mert nyílt "küzdelemre" lehet számítani. A skálán a következő a "konfrontációkerülő típus", aki teljesen veszélytelen. Az ilyen embereket azért kedvelem, mert egyrészről békések, másrészről mindekit olyannak fogadnak el, amilyen. A "bosszúálló" típus a legveszélyesebb. Az ilyen embereknek hatalmas egójuk van, de a nyílt "ütközéshez" nincs elég bátorságuk. Ezek az alattomos manipulátorok és nagyon nehéz őket az elején kiszűrni. A legnagyobb veszélyük pont a gyávaságuk, mert a saját világuk megvédése érdekében bármire képesek, gátlás nélkül. Velük szemben is van megoldás, de az csak a türelmes, stratégiai-taktikai témában otthon lévő, "ütésálló" személyeknek ajánlott.

Tehát ha a hosszútáv reményében új kapcsolatokat létesítünk, érdemes nagyon odafigyelni a részletekre. A manipulációk kivédésére, a manipulátorok időbeni kiszűrésére a legjobb módszer, ha csak a saját megérzésünkre és saját gondolatainkra támaszkodunk. Az a miénk. Az jön belülről.