A szennyezett ivóvíz élettani hatásai
Hazánkban a közműves ivóvízellátásban részesülő lakosság aránya közel 100%. Az ivóvízellátással kapcsolatban régebben a víz útján terjedő fertőzések (vérhas, hastífusz, kolera, bélhurutok, fertőző májgyulladás, gyermekbénulás) okoztak problémát. A korábbi baktérium okozta járványokat újabban a vírusok okozta fertőzések váltják fel. A természetes vizek ivóvíz céljára történő felhasználása a használat előtti fertőtlenítéssel tehető baktérium és vírusmentessé. Magyarországon a legtöbb vízi eredetű járványt az egyedi vízellátási rendszerek fertőződése okozza, de a legtöbb megbetegedés a közüzemi vízellátásból származik.
Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak.
A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt említésre méltók.
A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását. A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.
Az ivóvíz ellátásban a felszíni illetve a felszín alatti vizekben oldott kémiai anyagok okozzák a legnagyobb gondot. A mikroszennyezők körébe azok a szennyező anyagok tartoznak, amelyek közegészségügyi szempontból igen kis mennyiségben is károsak, és amelyek az alkalmazott tisztítás-technológiákkal nehezen vagy csak kis részben távolíthatók el. Ezek azon túl, hogy a víz orgonoleptikus (íz és szag) tulajdonságait rontják, általában toxikus és karcinogén hatásúak.
A különböző kőolajszármazékok már kisebb koncentrációban mérgező és ízrontó hatásúak lehetnek, az aromás szénhidrogének karcinogén hatásuk miatt említésre méltók.
A detergensek emulgeáló hatásuk miatt akadályozzák a tisztítási technológia keretében az egyéb anyagok kicsapódását. A peszticidek közül a klórozott szénhidrogének igen lassan bomlanak, és ugyanakkor folyamatos akkumulálódásuk miatt jelentenek veszélyt.
( Dr.Thyll Szilárd : VÍZSZENNYEZÉS - VÍZMINŐSÉGVÉDELEM)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése