Csendesedj el és hallgasd a zenét:
1. Élelmiszerek szennyezettségeÉlelmiszeradalékok, azaz az élelmiszereinkbe szándékosan bejuttatott vegyi anyagok
A II. Világháború után a globális tőke rájött a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre, és a mezőgazdaság iparszerű térhódításába az élelmiszeripar is bekapcsolódott. Mivel a gyors és tömeges előállítási módszerek az élelmiszerek minőségének és fogyaszthatóságának a rovására mentek, megjelent az adalékanyag ipar, mely gigászi mennyiségen kezdte el gyártani a különböző élelmiszeradalékokat, hogy egyáltalán ehetővé és eladhatóvá tegye a bonyolult feldolgozási fázisokon áteső élelmiszereket. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne a különféle adalék.
Ezek az élelmiszeradalékok a hírhedt "E" betűkkel és a hozzájuk tartozó számmal jelölt szerek, mint az ízfokozók, színfokozók, aromák, emulgeáló szerek, antioxidánsok, állományjavítók, sűrítőanyagok, édesítők, tartósítószerek, stb. Java részük (nem mindegyikük) köztudottan káros, azaz rákkeltők és allergiákat okoznak, vagy épp az emésztőrendszerünket kezdik ki.
Jól megfigyelhető, hogy egyre több allergiás beteg bukkant elő a színesebbnél színesebb élelmiszeradalékok és egyre tetszetősebb étel kreálmányok, illetve gyorséttermi láncolatok megjelenésével egy időben...
Tudta-e, hogy az élelmiszeripar jelenleg több mint 1000-féle úgynevezett "E" betűs adalékanyagot használ? A magyar fogyasztóvédők felmérése alapján ezekből mi évente kb. 3kg-ot fogyasztunk el, és akárhogy is nézzük, ezek az anyagok mégiscsak a vegyipar termékei!
Íme 1-2 adalékfajta:
A ma már szinte minden élelmiszerben megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban, hogy ne engedjék azt lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe pedig az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva a gyomornak és bélrendszernek! A tartósítók elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert, és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás asztmás rohamokat idézhetnek elő.
• A húskészítményeket (sonka, kolbász, felvágott, virsli stb.) veszélyes nitritekkel tartósítják, melyek gyártása és felhasználása egyébként védőfelszerelésben történik, hiszen néhány grammja már halálos mérgezést okozhat! Ha a nitrites húsokat grillezzük, akkor a hő hatására rákkeltő anyagok képződhetnek belőlük.
A zacskós levesek, leveskockák, ételízesítők, szószok, salátaszószok, alapok, konzervek, feltétek, édességek, rágcsálnivalók, mélyhűtött félkész ételek, virslik, felvágottak, szójatermékek és üdítőitalok szinte kivétel nélkül dúskálnak olyan mesterséges adalékanyagokban mint a szintetikus aromák, állományjavítók és ízfokozók.
• Közülük az egyik legveszélyesebb a nátrium-glutamát (MSG) nevű ízfokozó. Számos kísérlet bizonyította az MSG sejtméreg mivoltát, hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is, mégis szinte kivétel nélkül megtalálható az imént felsorolt termékekben, továbbá az oly sokunk által kedvelt gyorséttermi kínai ételekben is!
(Vigyázat! A következő jelölések takarnak nátrium-glutamátot: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje)
A színezőanyagok az élelmiszerek friss vagy természetes látszatát biztosítják, úgymond esztétikai turbók. Több országból lettek már száműzetve, hiszen azon kívül, hogy feleslegesek, még mérgezők is.
• A sötét piros színező amarant (E123) például rákkeltő és Amerikából a 1976 óta kitiltották.
• A tartrazin (E102) egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.
A napjaikban egyre jobban elterjedt mesterséges édesítők szintén az adalékanyagok veszélyes csoportját képezik, amelyek már nem csak a diétás italok és ételek által jutnak el hozzánk!
• Az aszpartam nevű édesítőszer a legnépszerűbb és egyben a legveszélyesebb közülük. A testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és például agykárosodást vagy idegrendszeri problémákat okoz. Több mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának, mégis például a rágók 99%-át azzal édesítik...Aszpartamot tartalmaznak továbbá a joghurtok, fagylaltok, reggeli készítmények, pezsgőtabletták, sportitalok, gyerekvitaminok(!), lekvárok, a diabetikus és "light" termékek, továbbá a szénsavas/rostos üdítőitalok is.
Apropó italok!
Tudta-e, hogy a népszerű kóla aktív összetevője a 2,8-as pH értékű foszforsav. A kóla kb. 4 nap alatt old fel egy vasszeget. Az embernél megköti a kalciumot a vérből, így aztán az nem tud beépülni a csontokba, izmokba, porcokba, ráadásul, ha nincs a vérben kalcium, akkor szerez magának, azaz kioldja a csontokból.
Gyakran találkozhatunk akár a fehér, akár a vörös húsokban le nem bomlott gyógyszermaradványokkal (pl. antibiotikumokkal ) és növekedésfokozó hormonokkal, melyeket az állatoknak a takarmányozásuk során adagolnak. Ezek a szerek káros hatással vannak az emberi szervezetre, allergiát vagy hormonális elváltozásokat okoznak!
A tengeri halak és a tenger gyümölcsei a tengerek szennyezettségének köszönhetően gyakran tartalmaznak rákkeltő dioxinokat, PCB-ket és nehézfémeket, például higanyt, arzént, kadmiumot vagy ólmot, melyek magzatkárosítók, daganatos megbetegedéseket és sterilitást váltanak ki.
Az elmúlt évtizedekben a gépjárművekből származó ólom beszennyezte földjeinket is, amelyek a mai napig kimutathatók a talajból, és amelyeket a termesztett növények szintén könnyen felszívnak.
A mai zöldség és gyümölcs állomány már csordultig tele van az igen mérgező növényvédő szerekkel, műtrágyákkal és rovarirtókkal, legyen az primőr zöldség, saláta, déli gyümölcs vagy akár hazai szőlő, barack és eper.
Magyarországon közel 400 növényvédőszer engedélyezett a növénytermesztésben, melyek 50%-át azonnal be kellene tiltani!
Tudta-e, hogy Magyarországon az 1970-es években betiltott DDT rovarirtó a mai napig jelen van minden magyar ember vérében, továbbá az anyatejben, amely ezáltal az újszülöttek és csecsemők szervezetét is mérgezi.
Kimutatták a tudósok, hogy a növényvédők rákkeltők, károsítják az immunrendszert és a szaporodási képességet.
A növények vagy a felületükön hordozzák őket vagy a tápanyagokkal együtt szívják fel a talajból, így még az alapos tisztítás ellenére is bekerülnek a szervezetünkbe.
Ha mégsem közvetlenül a növényt fogyasszuk el, akkor még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a már egyébként is agyon gyógyszerezett tenyésztett állatok takarmányozása révén szintén hozzánk jutnak el ezek a rendkívül káros vegyszerek.
Dacára a zöldségek és gyümölcsök attraktív külsejének, sajnos manapság azok csupán minimális mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat.
A különféle műtrágyák veszélye abban is rejlik, hogy elpusztítják a talajban lévő gombákat és baktériumokat, amelyek egyébként fontos szerepet játszanak az ásványi anyagok sóvá történő átalakításában. Így a hasznos baktériumok hiányában a növény képtelen felszívni az ásványi anyagokat, de annál inkább a káros anyagokat.
Akaratlan mérgezés közé sorolhatók továbbá a konyhai balestek is.
A teflonserpenyő aljára odaégett ételből kiáramló füst influenzajellegű tüneteket okozhat. A bűnös a dioxin, amelyet teflonedények és zsírtaszító anyagok gyártásakor használnak.
A különböző csomagolásokból is oldódhatnak veszélyes anyagok az élelmiszerbe, leginkább a fém vagy a műanyagban tárolt termékek esetében. Például komoly ólommérgezés forrást jelent a konzervélelmiszer, hiszen ólmot használnak a konzervdobozok leforrasztásánál. Egy kutató 400szor nagyobb mennyiségű ólmot mért a tonhal konzervben, mint a friss tonhalban.
Ezen kívül létezik egy különálló tényező, a szél. A szél képes nagy távolságokra elhordani a veszélyes mezőgazdasági vegyszereket, akár kontinenseken át, és így nem csak elfogyasztjuk, de be is lélegezhetjük a permetszereket és rovarirtókat.
A II. Világháború után a globális tőke rájött a mezőgazdaságban rejlő lehetőségekre, és a mezőgazdaság iparszerű térhódításába az élelmiszeripar is bekapcsolódott. Mivel a gyors és tömeges előállítási módszerek az élelmiszerek minőségének és fogyaszthatóságának a rovására mentek, megjelent az adalékanyag ipar, mely gigászi mennyiségen kezdte el gyártani a különböző élelmiszeradalékokat, hogy egyáltalán ehetővé és eladhatóvá tegye a bonyolult feldolgozási fázisokon áteső élelmiszereket. Minél több feldolgozási fázison megy át egy alapanyag, annál több benne a különféle adalék.
Ezek az élelmiszeradalékok a hírhedt "E" betűkkel és a hozzájuk tartozó számmal jelölt szerek, mint az ízfokozók, színfokozók, aromák, emulgeáló szerek, antioxidánsok, állományjavítók, sűrítőanyagok, édesítők, tartósítószerek, stb. Java részük (nem mindegyikük) köztudottan káros, azaz rákkeltők és allergiákat okoznak, vagy épp az emésztőrendszerünket kezdik ki.
Jól megfigyelhető, hogy egyre több allergiás beteg bukkant elő a színesebbnél színesebb élelmiszeradalékok és egyre tetszetősebb étel kreálmányok, illetve gyorséttermi láncolatok megjelenésével egy időben...
Tudta-e, hogy az élelmiszeripar jelenleg több mint 1000-féle úgynevezett "E" betűs adalékanyagot használ? A magyar fogyasztóvédők felmérése alapján ezekből mi évente kb. 3kg-ot fogyasztunk el, és akárhogy is nézzük, ezek az anyagok mégiscsak a vegyipar termékei!
Íme 1-2 adalékfajta:
A ma már szinte minden élelmiszerben megtalálható tartósítószerek feladata az, hogy minél tovább eltartsák az élelmiszert, pontosabban, hogy ne engedjék azt lebomlani. Ezzel szemben az emésztés szerepe pedig az, hogy minél hamarabb lebontsa és feldolgozza a táplálékot. Itt egy óriási ellentéttel állunk szemben, nem kis nehézséget okozva a gyomornak és bélrendszernek! A tartósítók elpusztítják a testünkben található vitaminokat, gátolják az életfontosságú enzimek tevékenységét, roncsolják a fehérjéket, az idegrendszert, és allergizáló hatásuk miatt fejfájást, allergiás asztmás rohamokat idézhetnek elő.
• A húskészítményeket (sonka, kolbász, felvágott, virsli stb.) veszélyes nitritekkel tartósítják, melyek gyártása és felhasználása egyébként védőfelszerelésben történik, hiszen néhány grammja már halálos mérgezést okozhat! Ha a nitrites húsokat grillezzük, akkor a hő hatására rákkeltő anyagok képződhetnek belőlük.
A zacskós levesek, leveskockák, ételízesítők, szószok, salátaszószok, alapok, konzervek, feltétek, édességek, rágcsálnivalók, mélyhűtött félkész ételek, virslik, felvágottak, szójatermékek és üdítőitalok szinte kivétel nélkül dúskálnak olyan mesterséges adalékanyagokban mint a szintetikus aromák, állományjavítók és ízfokozók.
• Közülük az egyik legveszélyesebb a nátrium-glutamát (MSG) nevű ízfokozó. Számos kísérlet bizonyította az MSG sejtméreg mivoltát, hozzájárulhat az agytumor, a Parkinson-kór, az Alzheimer-kór, az elhízás, a fizikai eredetű depresszió és a magas vércukor kialakulásához is, mégis szinte kivétel nélkül megtalálható az imént felsorolt termékekben, továbbá az oly sokunk által kedvelt gyorséttermi kínai ételekben is!
(Vigyázat! A következő jelölések takarnak nátrium-glutamátot: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje)
A színezőanyagok az élelmiszerek friss vagy természetes látszatát biztosítják, úgymond esztétikai turbók. Több országból lettek már száműzetve, hiszen azon kívül, hogy feleslegesek, még mérgezők is.
• A sötét piros színező amarant (E123) például rákkeltő és Amerikából a 1976 óta kitiltották.
• A tartrazin (E102) egyike az allergiát leggyakrabban kiváltó adalékanyagoknak. Használatát Németországban az elmúlt években korlátozták, de az EU engedélyével különböző termékekben ismét megjelent. Allergiát, asztmát, csalánkiütést okoz. Ausztriában 1984 óta tiltott. Svájcban szintén.
A napjaikban egyre jobban elterjedt mesterséges édesítők szintén az adalékanyagok veszélyes csoportját képezik, amelyek már nem csak a diétás italok és ételek által jutnak el hozzánk!
• Az aszpartam nevű édesítőszer a legnépszerűbb és egyben a legveszélyesebb közülük. A testbe kerülve rákkeltő anyagokra bomlik, és például agykárosodást vagy idegrendszeri problémákat okoz. Több mint 90 mellékhatást tulajdonítanak az aszpartam fogyasztásának, mégis például a rágók 99%-át azzal édesítik...Aszpartamot tartalmaznak továbbá a joghurtok, fagylaltok, reggeli készítmények, pezsgőtabletták, sportitalok, gyerekvitaminok(!), lekvárok, a diabetikus és "light" termékek, továbbá a szénsavas/rostos üdítőitalok is.
Apropó italok!
Tudta-e, hogy a népszerű kóla aktív összetevője a 2,8-as pH értékű foszforsav. A kóla kb. 4 nap alatt old fel egy vasszeget. Az embernél megköti a kalciumot a vérből, így aztán az nem tud beépülni a csontokba, izmokba, porcokba, ráadásul, ha nincs a vérben kalcium, akkor szerez magának, azaz kioldja a csontokból.
Élelmiszereinkbe "akaratlanul" bekerülő vegyi anyagok
Gyakran találkozhatunk akár a fehér, akár a vörös húsokban le nem bomlott gyógyszermaradványokkal (pl. antibiotikumokkal ) és növekedésfokozó hormonokkal, melyeket az állatoknak a takarmányozásuk során adagolnak. Ezek a szerek káros hatással vannak az emberi szervezetre, allergiát vagy hormonális elváltozásokat okoznak!
A tengeri halak és a tenger gyümölcsei a tengerek szennyezettségének köszönhetően gyakran tartalmaznak rákkeltő dioxinokat, PCB-ket és nehézfémeket, például higanyt, arzént, kadmiumot vagy ólmot, melyek magzatkárosítók, daganatos megbetegedéseket és sterilitást váltanak ki.
Az elmúlt évtizedekben a gépjárművekből származó ólom beszennyezte földjeinket is, amelyek a mai napig kimutathatók a talajból, és amelyeket a termesztett növények szintén könnyen felszívnak.
A mai zöldség és gyümölcs állomány már csordultig tele van az igen mérgező növényvédő szerekkel, műtrágyákkal és rovarirtókkal, legyen az primőr zöldség, saláta, déli gyümölcs vagy akár hazai szőlő, barack és eper.
Magyarországon közel 400 növényvédőszer engedélyezett a növénytermesztésben, melyek 50%-át azonnal be kellene tiltani!
Tudta-e, hogy Magyarországon az 1970-es években betiltott DDT rovarirtó a mai napig jelen van minden magyar ember vérében, továbbá az anyatejben, amely ezáltal az újszülöttek és csecsemők szervezetét is mérgezi.
Kimutatták a tudósok, hogy a növényvédők rákkeltők, károsítják az immunrendszert és a szaporodási képességet.
A növények vagy a felületükön hordozzák őket vagy a tápanyagokkal együtt szívják fel a talajból, így még az alapos tisztítás ellenére is bekerülnek a szervezetünkbe.
Ha mégsem közvetlenül a növényt fogyasszuk el, akkor még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy a már egyébként is agyon gyógyszerezett tenyésztett állatok takarmányozása révén szintén hozzánk jutnak el ezek a rendkívül káros vegyszerek.
Dacára a zöldségek és gyümölcsök attraktív külsejének, sajnos manapság azok csupán minimális mennyiségben tartalmaznak vitaminokat és ásványi anyagokat.
A különféle műtrágyák veszélye abban is rejlik, hogy elpusztítják a talajban lévő gombákat és baktériumokat, amelyek egyébként fontos szerepet játszanak az ásványi anyagok sóvá történő átalakításában. Így a hasznos baktériumok hiányában a növény képtelen felszívni az ásványi anyagokat, de annál inkább a káros anyagokat.
Akaratlan mérgezés közé sorolhatók továbbá a konyhai balestek is.
A teflonserpenyő aljára odaégett ételből kiáramló füst influenzajellegű tüneteket okozhat. A bűnös a dioxin, amelyet teflonedények és zsírtaszító anyagok gyártásakor használnak.
A különböző csomagolásokból is oldódhatnak veszélyes anyagok az élelmiszerbe, leginkább a fém vagy a műanyagban tárolt termékek esetében. Például komoly ólommérgezés forrást jelent a konzervélelmiszer, hiszen ólmot használnak a konzervdobozok leforrasztásánál. Egy kutató 400szor nagyobb mennyiségű ólmot mért a tonhal konzervben, mint a friss tonhalban.
Ezen kívül létezik egy különálló tényező, a szél. A szél képes nagy távolságokra elhordani a veszélyes mezőgazdasági vegyszereket, akár kontinenseken át, és így nem csak elfogyasztjuk, de be is lélegezhetjük a permetszereket és rovarirtókat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése