2008. október 31. - Péntek

Az egyik szombaton Jézus betért egy vezető farizeus házába, hogy nála
étkezzék. Az ott tartózkodók figyelték őt. Akkor eléje állt egy vízkóros
ember. Jézus megkérdezte a törvénytudókat és farizeusokat: "Szabad-e
szombaton gyógyítani? De azok nem válaszoltak. Erre ő megérintette a
beteget, meggyógyította és elbocsátotta. Azután a jelenlevőkhöz fordult:
"Ha valamelyiktek szamara vagy ökre szombaton kútba esik, nem húzza-e ki
azonnal?" Azok semmit sem tudtak felelni neki.
Lk 14,1-6

Elmélkedés:
A mai evangéliumban szereplő csodás gyógyítás példa arra, hogy Jézus
következetesen kiáll amellett, hogy még a szombati pihenőnapon is szabad
irgalmas jócselekedeteket végezni. A csodát nem titokban teszi az Úr,
hanem nyíltan, azok előtt, akik a végsőkig ragaszkodnak a szombati
törvények megtartásához, s ennek megsértését látják még a
jócselekedetekben is. Az irgalmasság gyakorlása ugyanis Jézus küldetésének
része, ugyanakkor istenségének a bizonyítéka. Csodái arról szólnak, hogy
az Isten segít a bajban lévő vagy betegségtől szenvedő emberen. Az isteni
irgalmasságnak pedig nincs határa, nem korlátozhatja semmiféle törvény.
Ezt az irgalmas jóságot kellene nekünk is szüntelenül gyakorolnunk ahhoz,
hogy Isten tetszését elnyerjük.
(Horváth István Sándor)

Imádság:
Kérlek Téged, Jézus Krisztusom, legyen a Te szenvedésed az én erősségem,
mely véd, őriz, oltalmaz az élet nehézségeiben. Vérednek hullása legyen
vétkem lemosója, halálod legyen örök dicsőségem, feltámadásod pedig
táplálja bennem a reményt, hogy én is az örök boldogság részese leszek,
aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké.