Az Én Miatyánkom

Mikor a szíved már csordultig tele –

Mikor nem csönget rád soha, senkise –

Mikor sötét felhő borul életedre –

Mikor kiket szeretsz – nem jutsz az eszükbe:

Ó „”Lélek” – ne csüggedj! Ne pusztulj bele!

Nézz fel a magasba – reményteljesen.

S fohászkodj – MIATYÁNK ! KI VAGY A MENNYEKBEN.

Mikor a magányod ijesztőn rádszakad –

Mikor kérdésedre választ a csend nem ad –

Mikor körülvesz a durva szók özöne –

Átkozódik a „Rossz” – merre van Istene !…

Ó „Lélek” – ne csüggedj! Ne roppanj bele !

Nézz fel a magasba – és hittel rebegd:

Uram ! SZENTELTESSÉK MEG A TE NEVED !

Mikor mindenfelől forrong a „nagyvilág” –

Mikor elnyomásban szenved az Igazság –

Mikor felszabadul a Pokol a Földre –

Népek homlokára Káin bélyege van sütve:

Ó, Lélek – ne csüggedj! Ne törjél bele!

Nézz fel a magasba: hol örök fény ragyog,

S kérd: Uram! JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD !

Mikor beléd sajdul a rideg valóság –

Mikor életednek nem látod a hasznát –

Mikor magad kínlódsz, láztól gyötörve –

Hisz bajban nincs barát, ki veled törődne….

Ó „Lélek” ne csüggedj! Ne keseredj bele !

Nézz fel a magasba – hajtsd meg homlokod

S mondd: Uram ! LEGYEN MEG A TE AKARATOD !

Mikor a „kisember” fillérekben számol –

Mikor a drágaság az idegekben táncol –

Mikor a „gazdagság” milliókat költ, hogy éljen –

És millió szegény a „nincstől” hal éhen………

Ó „Lélek”, ne csüggedj ! Ne roskadj bele !

Nézz fel a magasba – tedd össze két kezed –

S kérd: Uram! ADD MEG A NAPI KENYERÜNKET !

Mikor életedbe lassan belefáradsz –

Mikor hited gyöngül – sőt – ellene támadsz –

Mikor, hogy imádkozz: nincs kedved, sem erő d –

Minden lázad benned: hogy tagadd meg „Õt” !…

Ó „Lélek” – ne csüggedj ! – Ne egyezz bele !!!!

Nézz fel a magasba – s hívd Istenedet:

Uram ! – segíts ! – s BOCSÁSD MEG VÉTKEIMET !

Mikor hittél abban: hogy téged megbecsülnek –

Munkád elismerik, lakást is szereznek –

Mikor verítékig hajszoltad magadat –

S késǒbb rádöbbentél: hogy csak kihasználtak……!

Ó „Lélek”, ne csüggedj! Ne ess kétségbe !

Nézz fel a magasba: sírd el Teremtǒdnek:

Uram ! MEGBOCSÁTOK – AZ ELLENEM VÉTÕKNEK….

Mikor a „nagyhatalmak” a békét tárgyalják –

Mikor BÉKE sehol !!!! – Csak egymást gyilkolják ! ….

Mikor a népeket a vesztükbe hajtják –

S kérded: Miért tûröd ezt?! Istenem ! MIATYÁNK !..

Ó „Lélek” – ne csüggedj ! Ne pusztulj bele ! ! ! !

Nézz fel a magasba: s könyörögve szólj –

Lelkünket kikérte a „Rossz” – támad, tombol ! …

Uram! Ments meg a kísértéstǒl ! MENTS MEG A GONOSZTÓL

- ÁMEN-

UTÓHANG:

S akkor szólt a Mester: kemény – szelíden:

Távozz Sátán ! Szûnj vihar!! Béke – csend legyen !

Miért féltek – ti, kicsinyhitûek? …

Bízzatok ! Hiszen Én megígértem nektek:

Pokoli hatalmak rajtatok – erǒt nem vesznek !…..

Hûséges kis nyájam – Én Pásztorotok vagyok –

S a végsǒ idǒkig VELETEK MARADOK !!!!!

- ÁMEN-