Az Irgalmasság ünnepe

Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll elsô helyen. Jézus elsô alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nôvérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: ,,Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságának ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az elsô vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!'' (Napló 49)

Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni elsô vasárnapra történô helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet elôkészítô Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni.
Az ünnep nemcsak egy nap, melyen Istent különösképpen tiszteljük irgalmasságának titkában, hanem állandó kegyelem forrása minden ember számára: ,,Azt kívánom -- mondta Jézus -- hogy az Irgalmasság ünnepe menedék és menekvés legyen minden lélek, de fôleg a szegény bűnösök részére.'' (Napló 699) ,,Keserves szenvedéseim ellenére elvesznek [egyes] lelkek. Utolsó mentôövet adok nekik, ez Irgalmasságom ünnepe. Ha nem dicsôítik irgalmamat, örökre elvesznek.'' (Napló 965)

Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: ,,Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el.'' (Napló 300) ,,Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is.'' (Napló 699)
Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakor-lása, a megszentelô kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: ,,Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a Húsvét utáni elsô vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat.'' (Napló 570)

Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nôvér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: ,,Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsôítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, fôleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára.'' (Napló 1572) Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: ,,Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! -- mondta Fausztinának -- Ha ez nem lehetséges, kis idôre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban -- ha röviden is -- ott, ahol éppen vagy.'' (Napló 1572)

Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához:
1.) Az imát Jézushoz intézzük.
2.) Délután háromkor történjék.
3.) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon.
,,Ebben az órában -- mondta Jézus -- kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyôzte az igazságosságot.'' (Napló 1572)