Csendesedj el és hallgasd a zenét:
5. Levegő szennyezettség
Nagyvárosok lakói között ma már a megbetegedések egy részét a levegő rossz minősége okozza. A magyarországi statisztikák szerint minden 17. haláleset és minden 24. rokkantság a légszennyezés következménye.
Gyárak, üzemek milliói folyamatosan ontják a levegőbe a mérgező gázokat és füstöket, melyeket a légáramlatok a Föld minden pontjára eljuttatnak, és amelyek az esővel a talajba is bemosódnak.
Az Egyesült Államokban például évente több mint 280 millió tonna szennyezőanyagot bocsátanak a levegőbe. A légszennyeződés városról városra és országról országra terjed, nem ismer politikai határokat. Ez egy globális probléma. A fekete hóesést vagy savas esőt okozó szennyeződést gyakran más országban bocsátják a levegőbe, mint ahol az később a problémát okozza.
A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. A kipufogó gázok egészség károsító hatása közismert. A szén-monoxid például megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját. A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását okozzák.
A levegőbe juttatott vegyi anyagok előszeretettel tapadnak a lebegő vagy szálló porhoz, amelyek így légzőszervi megbetegedéseket válthatnak ki. Bizonyosak pedig (pl. azbeszt tartalmú por) növelik a daganatos megbetegedések kockázatát.
A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag is nagy mennyiségben található a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőjében.
A legfőbb gond ezekkel az anyagokkal, hogy megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.
Tudta-e, hogy a JAMA (Journal of American Medical Association) szerint a szennyezett levegő hosszú távú belélegzése növeli annak kockázatát, hogy valaki tüdőrákban vagy szív- és tüdőbetegségekben hal meg. Ám a légszennyezés nem csak a tüdőt károsítja, hanem hatással van a nemzőképességre is, ugyanis a spermiumok számának csökkenését idézi elő.
A világon sok helyen vizsgálták, hogy milyen hatással van a légszennyezés az asztmára és az allergiára. Magyarországon a városokban 30-40%-kal több az asztmás, s összesen mintegy 2 millió ember szenved allergiában.
A légszennyezés következménye, hogy Budapesten például rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma is.
A gépjárművek és gyárak melléktermékein kívül a légszennyezés kategóriájába tartozik a dohányzás is.
Tudta-e, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzók átlag 8,3 évvel élnek rövidebb életet, mint a nemdohányzók.
Magyarországon a dohányzás az egyik legsúlyosabb egészségkárosító tényező és annak ellenére, hogy minden egyes cigaretta doboz felhívja a figyelmünket a dohányzás káros hatásaira minden 5. ember (évente 35 ezer fő) hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként.
A dohányfüstben található 4000 mérgező kémiai anyagokból több is (43) közismerten karcinogén hatású és lerakódik a szervezetben; sok közülük az artériákat kezdi ki. Sok összetevő már önmagában is olyan mérgező, hogy törvényileg kellene szabályozni, hogy a föld alá, a veszélyes hulladékok közé temessék el, hogy ne okozhassanak kárt az emberekben.
Az összes rákbetegség majdnem egyharmada a dohányzásnak tulajdonítható. Szinte közhelynek számít, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, azonban nem kapott nyilvánosságot az a tény, hogy a dohányzás növeli sok más rákfajta kockázatát is. Legalább 16-féle rák van összefüggésben a dohányzással.
2004. májusában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Szervezete a passzív dohányzást is a rákkeltő tevékenységek közé sorolta. A szervezet rámutatott arra is, hogy a dohányzókkal együtt élő nemdohányzók között 25%-kal nagyobb a szívkoszorúér megbetegedések és a tüdőrák száma.
Továbbá a passzív dohányzás szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki.
Gyárak, üzemek milliói folyamatosan ontják a levegőbe a mérgező gázokat és füstöket, melyeket a légáramlatok a Föld minden pontjára eljuttatnak, és amelyek az esővel a talajba is bemosódnak.
Az Egyesült Államokban például évente több mint 280 millió tonna szennyezőanyagot bocsátanak a levegőbe. A légszennyeződés városról városra és országról országra terjed, nem ismer politikai határokat. Ez egy globális probléma. A fekete hóesést vagy savas esőt okozó szennyeződést gyakran más országban bocsátják a levegőbe, mint ahol az később a problémát okozza.
A gépkocsik a benzin vagy a gázolaj elégetése nyomán jelentős mennyiségű nehézfémet, szén-dioxidot, szén-monoxidot, kén-dioxidot és nitrogén-oxidot juttatnak a levegőbe. A kipufogó gázok egészség károsító hatása közismert. A szén-monoxid például megakadályozza a vér oxigénszállító munkáját. A nitrogén-oxidok légzőszervi megbetegedéseket, a légutak nyálkahártyájának és a szem kötőhártyájának gyulladását, a vérerek kitágulását okozzák.
A levegőbe juttatott vegyi anyagok előszeretettel tapadnak a lebegő vagy szálló porhoz, amelyek így légzőszervi megbetegedéseket válthatnak ki. Bizonyosak pedig (pl. azbeszt tartalmú por) növelik a daganatos megbetegedések kockázatát.
A porszennyezés mellett több más egészségkárosító anyag is nagy mennyiségben található a Budapesthez hasonló nagyvárosok levegőjében.
A legfőbb gond ezekkel az anyagokkal, hogy megsokszorozzák egymás káros hatását a szervezetünkre.
Tudta-e, hogy a JAMA (Journal of American Medical Association) szerint a szennyezett levegő hosszú távú belélegzése növeli annak kockázatát, hogy valaki tüdőrákban vagy szív- és tüdőbetegségekben hal meg. Ám a légszennyezés nem csak a tüdőt károsítja, hanem hatással van a nemzőképességre is, ugyanis a spermiumok számának csökkenését idézi elő.
A világon sok helyen vizsgálták, hogy milyen hatással van a légszennyezés az asztmára és az allergiára. Magyarországon a városokban 30-40%-kal több az asztmás, s összesen mintegy 2 millió ember szenved allergiában.
A légszennyezés következménye, hogy Budapesten például rohamosan növekszik az asztmás és tüdőrákos betegek száma is.
A gépjárművek és gyárak melléktermékein kívül a légszennyezés kategóriájába tartozik a dohányzás is.
Tudta-e, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a dohányzók átlag 8,3 évvel élnek rövidebb életet, mint a nemdohányzók.
Magyarországon a dohányzás az egyik legsúlyosabb egészségkárosító tényező és annak ellenére, hogy minden egyes cigaretta doboz felhívja a figyelmünket a dohányzás káros hatásaira minden 5. ember (évente 35 ezer fő) hal meg a dohányzás káros hatásainak következményeként.
A dohányfüstben található 4000 mérgező kémiai anyagokból több is (43) közismerten karcinogén hatású és lerakódik a szervezetben; sok közülük az artériákat kezdi ki. Sok összetevő már önmagában is olyan mérgező, hogy törvényileg kellene szabályozni, hogy a föld alá, a veszélyes hulladékok közé temessék el, hogy ne okozhassanak kárt az emberekben.
Az összes rákbetegség majdnem egyharmada a dohányzásnak tulajdonítható. Szinte közhelynek számít, hogy a dohányzás tüdőrákot okoz, azonban nem kapott nyilvánosságot az a tény, hogy a dohányzás növeli sok más rákfajta kockázatát is. Legalább 16-féle rák van összefüggésben a dohányzással.
2004. májusában a WHO Nemzetközi Rákkutatási Szervezete a passzív dohányzást is a rákkeltő tevékenységek közé sorolta. A szervezet rámutatott arra is, hogy a dohányzókkal együtt élő nemdohányzók között 25%-kal nagyobb a szívkoszorúér megbetegedések és a tüdőrák száma.
Továbbá a passzív dohányzás szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése