Mit jelent a pozitív gondolkodás?

Mindaz, ami körülvesz bennünket, materializált elképzelés, megvalósított gondolatkép. Előbb ki kell gondolnom valamit, s az csak azutáni valósulhat meg. Az anyag nem más, mint az energia különféle megjelenési formája. A gondolatok energiát mozgatnak és formálnak. Az energiamegmaradás törvénye értelmében energia nem vész el, csak megjelenési formáját változtatja, átalakul. Minden gondolat egy teremtés, amelynek meg kell valósulnia. Életkörülményeim létemet tükrözik, változtatni csak akkor tudok rajtuk, ha magam is megváltozom. A pozitív gondolkodás tehát azt jelenti, hogy felismerem: minden, ami van, engem szolgál és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennélfogva minden jó, úgynevezett negatív
nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.

A pozitív gondolkodáshoz hozzátartozik a rendszeres lelki higiénia is, ami azt jelenti, hogy reggelente mentálisan felkészítem magam a napra, és napközben újra meg újra rákapcsolódom az egyetlen tudatra, este pedig ellenőrzöm, mennyire sikerült saját mértékemhez tartanom magam, és mentálisan újraélni, mit nem sikerült még optimálisan megoldanom. Ekképpen azonnal megtisztogatok minden gondolatenergiát, mielőtt még sorscsapásként megvalósulhatna.

A sikertelenség mindig csak közbülső eredmény a végleges sikerhez vezető úton. Bármit gondoljon is egy teremtő a hit bizonyosságával, annak meg kell valósulnia. Mindazt, amit elgondolok, el is tudom érni. Tudatom gyengesége, hogy egyidejűleg mindig csak egy gondolatot tudok kigondolni. Ha a helyes, a megfelelő gondolatot gondolom, és azt megtartom, annak igazán nagy ereje lesz. Ha a tudatunkban felmerülő gondolat - legyen az akár kívánság, elképzelés vagy cél - rögzül a tudatban, és újra meg újra aktiválódik, hasonló vagy azonos erőket fog magához vonzani, és gondolatkomplexummá sűrűsödik. Másfajta gondolatok átformálódnak vagy kilökődnek.

Visszatekintve életünk eddigi eseményeire, láthatjuk, hogy valamennyi kívánságunk megvalósult, mely kellő ideig foglalkoztatta tudatunkat. Ez sajnos negatív vágyainkra is igaz. A félelem, az aggodalom stb. pontosan azt vonzza magához, amitől fél az ember, hiszen ilyenkor tudatunkat a félelmeinkkel és gondjainkkal foglalkozó gondolatok töltik meg. A félelemérzet gondoskodik arról, hogy ez a gondolat újra meg újra aktiválódjon.

Ilyen esetben is csak a gondolati fegyelem és a rendszeres lelki higiénia segít, amely során a nemkívánatos gondolatokat azonnal kellemes gondolatokká transzformáljuk, még mielőtt sorscsapásként manifesztálódhatnának.

A vágyak megfogalmazása és a pozitív gondolkodás között a döntő különbség az, hogy az előbbi esetében akarunk valamit, az utóbbi esetében pedig hiszünk valamit! A vágyak megfogalmazása akarati kérdés, amely mögött nincsen hit. A hit pedig nem más, mint a belső bizonyosság, hogy amit kívánok, az meg is valósulhat. A belső tartás teszi az embert igazán pozitív gondolkodásúvá akkor is, sőt különösen akkor, ha az életben nehézségek adódnak, hiszen felismeri bennük a feladatot és a lehetőségeket, melyeket az élet kínál neki.