Húsvétvasárnap - Takarodó és ébresztő

„Mert én élek,
és ti is élni fogtok.”
(János 14:19)

Azt mondják, hogy Winston Churchill maga tervezte el, hogy a temetési szertartása majd a Szent Pál katedrálisban legyen. A tervbe belefoglalta a nagyszerű templomi himnuszokat is.

A liturgia végén, az áldás után egy kürtös magasan a kupolában eljátszotta a Takarodót, azt a kürtjelet, amit katonai temetéseken szoktak játszani. Rögtön utána egy másik kürtös, aki a nagy kupola másik oldalán állt, az Ébresztőt kezdte játszani. „Ébresztő! Ébresztő! Itt a reggel, ébresztő!”

Húsvét reggelén Jézus feltámadt a halálból, a Menny Ébresztőt játszott, és az ígéret beteljesedett: „Mert én élek, és ti is élni fogtok”. Micsoda üzenet!

És ez két dolgot jelent minden Krisztus-követő számára:
1) Ha itt elhangzik a „Jó éjszakát!”, odaát „Jó reggelt!” szólal meg.
2) Ha a halál miatt elvesztesz valakit, akit szeretsz, az elválás csak egy pillanatig tart, de az újbóli találkozás örökké.

Pál azt írja:

„Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban,
minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
Ámde Krisztus feltámadt a halottak közül,
mint az elhunytak zsengéje.
Mert ember által van a halál,
ember által van a halottak feltámadása is.

Mert ahogyan Ádámban mindnyájan meghalnak,
úgy a Krisztusban is mindnyájan életre kelnek.
Mindenki a maga rendje szerint:
első zsengeként támadt fel Krisztus,
azután az ő eljövetelekor következnek azok,
akik a Krisztuséi”

(1Korinthus 15:19-23).

Halleluja!