Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat, aki megsértõdött, anélkül, hogy szólt volna bármit is, beleírta a homokba:
"Ma a legjobb barátom lekevert egyet!"
Mentek tovább a sivatagban, egy oázishoz értek, ahol elhatározták, hogy megfürödnek.
Az a barát, aki kapott egy pofont, fuldoklani kezdett, de a másik kimentette.
Magához térvén, kõbe véste:
"Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!"
Az a barát, aki lekevert egyet, majd megmentette a másikat, megkérdezte:
- Mikor megütöttelek, homokba írtad. Most meg kõbe vésted. Miért?
A másik azt válaszolta:
- Mikor valaki megbánt, csak homokba szabad írnunk, hogy a megbocsátás szele eltörölje a szavakat.
De ha valaki jót tesz velünk, véssük kõbe, hogy senki se törölhesse el.
A JÓ SZERENCSÉDET PEDIG KÕBE VÉSNI!!!
Azt mondják, egy különleges emberrel találkozni, akit tisztelsz, egy pillanat mûve.
Megszeretni egy nap elég, de az illetõ elfelejtéséhez már lehet, hogy kevés egy élet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése