7. Sugárzás

7. Sugárzás

Életünk során napi szinten hat ránk valamilyen fajta káros sugárzás. A sugárzás egy elég alattomos dolog, nem látjuk, nem halljuk, nem érezzük, ennek ellenére mégis mindent átjár. Több fajtája is létezik, de java részük kifejezetten negatívan hat az élő organizmusokra! Lévén egyszerre hullámhossz és részecske a káros, azaz ionizáló sugárzás a méreganyagokhoz hasonlóan szintén felhalmozódik a szervezetben komoly egészségügyi problémákat okozva ezzel. Így a bennünket ért radioaktív szennyeződések vagy a röntgensugarak hatásai nem múlnak el nyomtalanul, és a lebomlásuk is csak hosszú idő után, akár évtizedek múlva történik meg, miközben halmozódva egyre nagyobb pusztítást végeznek szervezetünkben. A bennünket érő sugárzás különböző formái: • atomerőművek meghibásodása estén a légkörbe került radioaktív részecskék sugárzása, melyek nagy távolságokra képesek elsodródni, lásd a Csernobili katasztrófát • atomhulladékoknak, ill. radioaktív anyagokat felhasználó gyártási folyamatok melléktermékeinek sugárzása • nukleáris fegyverkísérletekből és robbantásokból eredő jelentős mennyiségű sugárzás • hosszabb ideig (több mint 15-20 percig) történő tartózkodás a napon (UVA, UVB) • fogászati és orvosi röntgenezés sugarai • orvosi diagnosztizáló és terápiás lépések részeként használt radioaktív anyagok • TV készülékek és árnyékolatlan számítógép monitorok sugárzása • mikrohullámú sütő sugárzása • a radon, azaz a rádium bomlástermékének sugárzása Az utólag említett elem csekély mennyiségben megtalálható a földben is, továbbá, ami a mi esetünkben lényegesebb, jelen van számos építőanyagban, pl.: a betonban, téglában, és kavicsban. Ezen anyagok felszínéről radongáz szabadulhat fel, amit mi a levegőn keresztül belélegzünk. Szellőztetés hiányában a levegő radon tartalma elérheti az 50-100-szorosát is a kinti értékeknek (gázbeton épületek esetében), amely már igen káros az egészségre..