Gondolatok az Oltáriszentségről

Krisztusban Kedves Testvérek!

Ahhoz, hogy növekedjünk a keresztény életben, táplálkoznunk kell Krisztus Testével és Vérével. Valójában az Eucharisztia miatt lettünk megkeresztelve és megbérmálva. Mint az Egyház életének „forrása és csúcspontja”, az Eucharisztia „örök Pünkösd”, hiszen valahányszor szentmisén veszünk részt, megkapjuk a Szentlelket, aki még mélyebben egyesít bennünket Krisztussal, és olyanná formál, mint Ő. Ha gyakran vesztek részt szentmisén, ha időt szántok az Oltáriszentség imádására, a szeretet Forrása, vagyis az Eucharisztia révén eljuthattok arra az örömteli elhatározásra, hogy életeteket az Evangélium követésére szenteljétek. Ugyanakkor azt fogjuk tapasztalni, hogy a Szentlélek formál át bennünket, tölt el erejével és tesz minket a feltámadt Krisztus lendületes tanúivá.

Nem lehetünk egységben Krisztus szövetségével, ha nem válunk mi is áldozattá másokért.

A keresztény közösség, Krisztus titokzatos teste, az Egyház nem jöhet létre és nem állhat fent, ha tagjai nem járnak a megfeszített Krisztus útján, és nem részesednek szövetségében.

Krisztus áldozata tanítványaitól is áldozatkészséget kíván, de Jézus nem csüggedésre hívott meg minket, ha minden bajunkkal, akár közös sorsunkkal is csatlakozunk áldozatához, amit Ő nyújt nekünk, akkor megvilágosul, fölragyog az életünk.

A szentáldozásban maga Krisztus, a világ világossága jár át minket.

Kérjük a szentségi Jézust, legyen életünk forrása, erősítőnk szentségi jelenlétével, mindenható és irgalmas kísérője népünk életének.

Áldása hozzon megújulást nemzetünknek!