A jóga

A jóga ősi szellemi gyakorlat, indiai eredetű, és még ma is élő, vibráló tradíció, a megvilágosodás elérésének útja. A Karma jóga, Bhakti jóga, Jnana jóga, és Raja jóga a négy fő ágazata, de ezeken kívül is létezik még sokféle.

Ott, ahol régebben ismerik már a jógát, általában a Hatha jóga ászanáival, azaz pozícióival azonosítják, és népszerű testgyakorlatnak tekintik. A jóga, mint a megvilágosodás elérésnek egy módja, a világ sok vallásában, nem csak a hinduizmusban és a buddhizmusban szerepel, hanem például a szikheknél és a janaistáknál is.

A modern jóga a hinduizmusból vett elemeket is tartalmaz általában, morális és etikai elveket, a pozíciókat a test karbantartására, szellemi filozófiát, mantrák (szent szavak) ismételgetését, a légzés lecsillapítását, a gondolatok békéjét meditációval, ezeket persze mind a nem-hindu „felhasználók” szükségletei szerint kicsit átalakítva.


A jógát népszerűsítők mindennapi előnyöket tulajdonítanak neki, jobb egészségi állapotot, érzelmi jólétet, az elme frissességét, életörömet. (Vannak persze olyanok, akik ezt megkérdőjelezik.)

A hétköznapi jógázó nem a megvilágosodást tűzi ki céljául, de a testi jóléten kívül
a gyakorlatok segíthetnek neki közelebb kerülni Istenhez, együtt érzőbb lehet,
és megismerheti saját magát, anélkül, hogy hinduvá kellene válnia.