Isten azonosította magát

Isten azonosította magát az éhezőkkel, a betegekkel, a mezítelenekkel, a hontalanokkal. Nemcsak a kenyér, hanem a szeretet, a gondoskodás és az elismerés után éhezőkkel; nemcsak a hiányos öltözet miatt csupaszokkal, hanem azokkal is, akik az idegenekkel szemben tanúsított irgalmatlan bánásmód miatt mezítelenek; nemcsak azokkal a hajléktalanokkal, akiknek hiányzik a tető a fejük fölül, hanem mindazokkal, akiktől megvonják az emberi szó melegét.

Együttérzés nélkül munkánk csak szociális tevékenység lenne, nagyon jó és hasznos, de nem volna Jézus Krisztus munkája, nem volna a megváltás része. Jézus úgy akar segíteni, hogy osztozik sorsunkban, magányunkban, szenvedésünkben, halálunkban. Azáltal váltott meg minket, hogy eggyé vált velünk.

Szabad nekünk is ugyanezt tennünk: a szegények minden nyomorúsága megváltásra szorul, nemcsak anyagi szegénységük, hanem szellemi ínségük is. Nekünk is osztoznunk kell sorsukban, mert csak akkor vihetünk nekik megváltást, akkor vihetjük Istent életükbe, őket pedig Istenhez, ha velük vagyunk.