Csendesedj el és hallgasd a zenét:
Közreadta: Baksa János
Föltámadtam, és mindig veled vagyok.
Alleluja!”
„Resurrexi, et adhuc tecum sum. Alleluia! Föltámadtam, és mindig veled vagyok. Alleluja!” E szavakkal köszöntötte húsvétvasárnap XVI. Benedek pápa a Szent Péter téren a szakadó eső ellenére összegyűlt több százezer embert, valamint a rádiók és televíziók előtt ülőket.
Isten megtestesült Igéjének halála és feltámadása a felülmúlhatatlan szeretet eseménye – kezdte beszédét a Szentatya –, a Szeretet győzelme, amely megszabadított minket a bűn és a halál rabságától. Megfordította a történelem kerekét, kitörölhetetlen és megújított értelemmel és értékkel töltötte meg az ember életét. „Hála Krisztus halálának és föltámadásának, ma mi is új életre támadunk, egyesítjük a miénket az ő szavával és kijelentjük, hogy most már mindig Istennel akarunk maradni, aki a mi végtelenül jóságos és irgalmas Atyánk. ”
Jézus föltámadásának eseménye lényege szerint a szeretet eseménye – folytatta a gondolatot Benedek pápa –, „az Atya szeretetéé, aki odaadja Fiát a világ üdvözítésére; a Fiú szeretetéé, aki mindannyiunkért ráhagyatkozik az Atya akaratára; a Lélek szeretetéé, amely föltámasztja Jézust a halálból és átalakítja a testét. Mi több: az Atya szeretetéé, aki 'újra átöleli' a Fiút, bevonva őt dicsőségébe; a Fiú szeretetéé, aki a Lélek erejével visszatér az Atyához magára öltve a mi átalakított emberségünket. A mai nagy ünnepből, amelyben újra átéljük Jézus föltámadásának abszolút és egyedi tapasztalatát, adódik tehát a felszólítás: térjünk meg a Szeretethez!” Mindannyian meghívást kapunk arra, hogy visszautasítsuk a gyűlöletet, az önzést és tanítását szomjazva kövessük a mi üdvösségünkért föláldozott Bárány nyomait.
„Jézus Krisztus mindannyiunkért meghalt és föltámadt: Ő a mi reménységünk! Valódi remény minden ember számára.” Ezt követően a Szentatya a mai kor nehézségeiről szólt: sokszor fordul elő, hogy az ember és ember, csoport és csoport, nép és nép közti kapcsolatot nem a szeretet, hanem az egoizmus, az igazságtalanság, a gyűlölet, az erőszak jellemzi! „Ezek az emberiség vérző, nyílt sebei, melyek fájdalma a föld minden részén sajog, még ha gyakorta figyelmen kívül is maradnak, még ha időnként szándékosan elrejtik is őket. Olyan sebek ezek, amely megszámlálhatatlanul sok testvérünk testét és lelkét gyötrik. Az enyhülést, a gyógyulást számukra a feltámadt Úr dicsőséges sebei hozhatják el.”
A Szentatya külön kitért Afrika néhány vidékére, mint Darfur és Szomália, a közel-keletre és ott különösen is a Szentföldre, az iraki és libanoni vérontásokra, végül pedig Tibetre. „Ezek mind olyan országok, ahol a megoldás kereséséért emelem fel szavam, a jólét és a béke megteremtése érdekében. Kérjük a húsvéti ok teljességét, Mária közbenjárására, aki miután osztozott ártatlan Fiával a keresztút és a megfeszítés szenvedéseiben, megtapasztalhatta az Ő feltámadásának kifejezhetetlen örömét is. Krisztus dicsőségének részeseként legyen ő a mi oltalmazónk, és vezessen bennünket a testvéri együttérzés és a béke útján. Ez az én húsvéti jó kívánságom, amelyet minden jelenlévőnek és mindazoknak, akik a rádión és a televízión keresztül csatlakoznak hozzánk minden nemzetből, minden földrészről.” E szavakkal zárta húsvéti gondolatait XVI. Benedek pápa, majd boldog húsvétot kívánt mindenkinek.
Végül a Szentatya 62 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadt” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra.
Isten megtestesült Igéjének halála és feltámadása a felülmúlhatatlan szeretet eseménye – kezdte beszédét a Szentatya –, a Szeretet győzelme, amely megszabadított minket a bűn és a halál rabságától. Megfordította a történelem kerekét, kitörölhetetlen és megújított értelemmel és értékkel töltötte meg az ember életét. „Hála Krisztus halálának és föltámadásának, ma mi is új életre támadunk, egyesítjük a miénket az ő szavával és kijelentjük, hogy most már mindig Istennel akarunk maradni, aki a mi végtelenül jóságos és irgalmas Atyánk. ”
Jézus föltámadásának eseménye lényege szerint a szeretet eseménye – folytatta a gondolatot Benedek pápa –, „az Atya szeretetéé, aki odaadja Fiát a világ üdvözítésére; a Fiú szeretetéé, aki mindannyiunkért ráhagyatkozik az Atya akaratára; a Lélek szeretetéé, amely föltámasztja Jézust a halálból és átalakítja a testét. Mi több: az Atya szeretetéé, aki 'újra átöleli' a Fiút, bevonva őt dicsőségébe; a Fiú szeretetéé, aki a Lélek erejével visszatér az Atyához magára öltve a mi átalakított emberségünket. A mai nagy ünnepből, amelyben újra átéljük Jézus föltámadásának abszolút és egyedi tapasztalatát, adódik tehát a felszólítás: térjünk meg a Szeretethez!” Mindannyian meghívást kapunk arra, hogy visszautasítsuk a gyűlöletet, az önzést és tanítását szomjazva kövessük a mi üdvösségünkért föláldozott Bárány nyomait.
„Jézus Krisztus mindannyiunkért meghalt és föltámadt: Ő a mi reménységünk! Valódi remény minden ember számára.” Ezt követően a Szentatya a mai kor nehézségeiről szólt: sokszor fordul elő, hogy az ember és ember, csoport és csoport, nép és nép közti kapcsolatot nem a szeretet, hanem az egoizmus, az igazságtalanság, a gyűlölet, az erőszak jellemzi! „Ezek az emberiség vérző, nyílt sebei, melyek fájdalma a föld minden részén sajog, még ha gyakorta figyelmen kívül is maradnak, még ha időnként szándékosan elrejtik is őket. Olyan sebek ezek, amely megszámlálhatatlanul sok testvérünk testét és lelkét gyötrik. Az enyhülést, a gyógyulást számukra a feltámadt Úr dicsőséges sebei hozhatják el.”
A Szentatya külön kitért Afrika néhány vidékére, mint Darfur és Szomália, a közel-keletre és ott különösen is a Szentföldre, az iraki és libanoni vérontásokra, végül pedig Tibetre. „Ezek mind olyan országok, ahol a megoldás kereséséért emelem fel szavam, a jólét és a béke megteremtése érdekében. Kérjük a húsvéti ok teljességét, Mária közbenjárására, aki miután osztozott ártatlan Fiával a keresztút és a megfeszítés szenvedéseiben, megtapasztalhatta az Ő feltámadásának kifejezhetetlen örömét is. Krisztus dicsőségének részeseként legyen ő a mi oltalmazónk, és vezessen bennünket a testvéri együttérzés és a béke útján. Ez az én húsvéti jó kívánságom, amelyet minden jelenlévőnek és mindazoknak, akik a rádión és a televízión keresztül csatlakoznak hozzánk minden nemzetből, minden földrészről.” E szavakkal zárta húsvéti gondolatait XVI. Benedek pápa, majd boldog húsvétot kívánt mindenkinek.
Végül a Szentatya 62 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is – „Krisztus feltámadt” –, majd Urbi et Orbi áldást adott a városra és az egész világra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése